KIADVÁNYOK

Közelgő események

Šej, pod náš oblok

A Tápió-mente átmeneti területnek tekinthető a Duna- Tisza köze és az Északi-középhegység, illetve a Tisza síkja találkozásánál a fővárosi agglomeráció között. A 18. század folyamán az ország északi részéről érkező szlovákok Bénye, Sülysáp (Tápiósáp és Tápiósüly) településeken telepedtek le, illetve Káva és Tápiószentmárton településeken telepedtek le, illetve Káva és Tápiószentmárton településeken a maygarokkal együtt éltek (Fényes Elek, 1851).

A Pest megyei értéktárba felvették a Tápió-mente népdalait és népzenéjét. Az elmúlt 110 esztendő alatt 34 népdalgyűjtő 343 helyi adatközlő énekestől, zenésztől közel 1200 népdalt gyűjtött és gyakorlatilag az összes népdalstílust kimerítik. Egyes dalok szinte minden településen megtalálhatók, csak szöveg- vagy dallamváltozataikban térnek el kissé egymástól.

Ket sebe zašpivam

A Rozmaring Asszonykórus 1996-ban jött létre a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat mellett. A csoport vezetője Valykó János (1938) volt. A csoport tagjai, mintegy 20 fő, célul tűzték ki, hogy összegyűjtik, újjáélesztik és ápolják a helyi szokásokat és ősi dallamokat. Az együttes műsorán szerepelnek az emberi élet jelentős eseményei, a születéstől a halálig. Mivel a csoport tagjai görög katolikus vallásúak, műsorukra tűzték az egyházi énekeket és vallási szokásokat is. 2013-ban látott napvilágot a Rudabányácska öröksége – Egy magyarországi szlovák közösség népdalkincse és folklórhagyománya a Zemplénben (szerző: Király Katalin). A Ket sebe zašpivam című hanghordozón a gyűjtésből válogatott dalok hallhatók, hagyományőrzők és népdalénekesek előadásában.

Rudabányácska öröksége

„…Számos település, ahol néhány száz esztendeje szlovákok letelepedtek, északon, s még inkább az ország északkeleti részén van. És éppen ezen a vidéken terül el Rudabányácska, az a település, amelynek életmódja és tradicionális kultúrája Király Katalin szakmai érdeklődésének fókuszába került. A szerző új, s mind ez idáig ismeretlen információkat oszt meg velünk, s jelentős mértékben kiszélesíti ismereteink látókörét, s egyben a kiadvány első különlegessége. A könyv másik érdekessége a tartalomban és a szerkezetében rejlik. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy egy klasszikus néprajzi monográfiáról van szó. De ez nem egészen van így! Bár adatokat tartalmaz a településről, annak lakóiról, foglalkozásukról, lakásukról, öltözködésükről, de a könyv központi részét mégis két terjedelmes szövegrész teszi ki. Az első részletesen leírja a falu lakóinak átmeneti rítusait és társadalmi életéhez fűződő szokásait és szertartásait. A másik egy terjedelmes tájnyelvi szótár, amely nagyrészt felöleli a falu lakosságának szókincsét. És ebben rejlik a szerző művének fő hozadéka, mely a településeket bemutató néprajzi monográfiák gyakorlatában szokatlan. …”

Előszó: Dr. Mojmír Benža, PhD.

F kestúckem šírem poli

„A F kestúckem šírem poli… című népdalgyűjtemény az idősebb generáció és legfőként az 1971-ben a „Vyletel vták“ néven indult országos folklórmozgalom hatására megalakult pávakör tagjainak jelenlegi repertoárját öleli fel. …A gyűjteményben található dalok funkciójuk és műfajuk szerinti besorolást kaptak: altatók, gyermekdalok, szokásdalok, katonadalok, szerelmi dalok, párosító dalok, balladák (öregénekek), munkavégzéshez és szakmához kapcsolódó dalok, ill. társadalmi-szociális, mulatós, tréfás, csúfolódó dalok. A kiadványban szerepel az énekek ábécé szerinti jegyzéke is és a zenészek számára összeállított szótagszámot meghatározó zenei mutató. A kötet végében található a tájnyelvi és nem megszokott szavak jegyzéke és az adatközlők névsora. …“

Bevezető: Dr. Király Katalin