Pilisszentkereszt

Pilis a Duna-kanyar jobb oldalán terül el. A Pilis hegységet Komárom-Esztergom és Pest megye területén karszt és dolomit hegyek alkotják, melynek legmagasabb pontja 756 m. Elnevezése a „pleš“ szláv szóból származik.

Hosszú évszázadokon át itt éltek a magyar királyok. A királyi székhelyek közelsége ideális helyszínt biztosított eleinte a cisztercita, a bencés, majd a pálos kolostorok számára. A pilisi hegyekben rendezett vadászaton ölték meg Gertrúd királynét, akit a pilisszentkereszti cisztercita kolostorban temettek el.

A pilisi falvakba Erdőhát, Vágmente, Nagyszombat környékéről, illetve az Inoveci hegység vidékéről vándoroltak le szlovákok. Az első telepesek 1699-ben érkeztek és Piliscséven telepedtek le. A pilisi szlovákok római katolikus vallásúak. A falvak lakói eredetileg fakitermeléssel, szénbányászattal és mészégetéssel foglalkoztak. Kihasználva a környékbeli patakok erejét Pilisszentkereszten és Perbálon vízimalmok működtek.

Szinte az összes településen folyik szlovák nyelvoktatás az általános iskolában. 1994-ben megnyitotta kapuit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara, ahol szlovák nyelv szak is működött.