Acsa

Acsa benépesítése 1688-ban kezdődött, amikor az akkori tulajdonos Koháry István földesúr az elnéptelenedett területre Liptószentmiklós (Liptovský Mikuláš) környékéről szlovák ajkú telepeseket hívott. Ennek, valamint a 18. század elején megismételt betelepítések következtében a falu több környező településsel együtt (Csővár, Galgagyörk, Püspökhatvan) kétnyelvű lett, illetve teljesen elszlovákosodott. 1731-ben azonban a földesúr acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral, így lett 1744-ben a Túróc vármegyéből származó Prónay család Acsa falu birtokosa. Egy 1728-as összeírás adatai szerint a faluban 62 szlovák és 11 magyar család élt. A falu lakossága szinte 100%-ban evangélikus vallású volt, amely jellemező volt a környező falvakra is.

A falu lakói közép-szlovák nyelvjárást használtak a családokban, faluközösségekben, egészen az 1970-es évekig. Azonban a gyermekek oktatása az állami iskolarendszerben már magyar nyelvű volt. Az általános iskola nyelvi fejlesztő munkáját az óvodai nevelés is megalapozta a falvakban. Az 1974/75 tanévtől jellemző az óvodáskorú gyermekek nyelvi foglalkozása heti, ill. havi szinten.

A nemzetiségi oktatás mára a Galga mentén két településen, Galgagyörkön és Püspökhatvanban folyik napi szinten a helyi általános iskola keretein belül. A többi településen délutáni, illetve kiegészítő foglalkozásként oktatják a nyelvet.